Lehet még...

Végtelen
küzdelem
- félelem
jön velem;

sosem hagy
egyedül
- szétfeszít
legbelül.

Pihennék
- nem lehet;
hihetnék
szépeket.

Az erőm
elhagyott
- hegytetőn
ballagok;

ugrás a
végtelen
- megnyugvás
énnekem.

Nem lehet
ugranom
- lelkemet
nyugtatom;

van itt még
feladat
- megtennék
dolgokat.

Menni kell
még tovább
- ha hiszel,
látsz csodát;

láthatsz még
szépeket
- zöld fákat,
kék eget.

Lehet még
szép napod.
Elhiszed?
Megkapod.

(2019. október 25.) 

Őszi merengés a Bükk csúcsán

Ma kaptam az értesítést, hogy az Őszi merengés című versem bekerült az Irodalmi Rádió Őszi versfolyam videójába.

Nagyon kellemes látványú és hangzású, már-már nyugtató hatású a videófelvétel: 

Többé már nem...

Síri csend

idelent

- a 

földi lét

oly nehéz;

a

múlt kísért

szerteszét,

szüntelen.
 Büntetem

önmagam,

hasztalan.
 Messze jár

a

kék madár:

a

boldogság

köddé vált;

elrepült,

elkerült

- sohasem

keresem 

többé már. 

(2019. október 15.)

Nincs visszaút

Múltam elől futok, 

a jövőtől félek;

csak zűrzavart látok, 

hogyha körbenézek. 

Lehunyom a szemem, 

nem akarom látni,
hogy szalad az idő
- nincs már mire várni.

A napok csak múlnak, 

egy a másik után, 

mindegyik egyforma, 

a nevük más csupán.

Elmúlik a tavasz, 

véget ér a nyár is, 

búcsút int a szép ősz

- itt van a tél, máris. 

Elszállnak az évek;

mire feleszmélek,

arcom csupa ránc lett

- összegyűrt az élet.

Múltam után nyúlok,
de elillan, tova;
jövőm már halványul:
jő éltem alkonya. 

(2019. október 12.)  

Beszélgetések - 2. rész

Én: - Nem tudom... most már igazán nem tudom, hogy létezik-e Isten. 

Belső én:  - Ha történnek csodák - márpedig történnek -, akkor Isten létezik. 

Én: - Ha viszont létezik, akkor csak egy módon, csakis egy módon: nem a nemzetek és nem a vallások módján...

Belső én: - ...hanem a természetén és a szeretetén. 

Beszélgetések - 1. rész

Gyász

Tél volt, mikor jött, 

és tél volt, mikor elment 

jégkönnyek között...

(2007. december 11.)

Sírig tartó gyász

Keretbe zárt emlékek,

papírra rótt szavak

- csak ez maradt. 

Életünkben kellékek;

sűrű, sötét anyag

- hozzánk tapad. 

Rideg kő síremlékek;

hömpölygő könnypatak-

ár elragad. 

Haszontalan remények: 

vastag, tömör falak

- a gyász marad. 

2014. október 18.