Könyvszerelem

Nagy munka folyik a könyvtárunkban. Költözéssel egybekötött megújulás esete forog fenn, aminek én nagyon örülök. Örülök, mert szeretek alkotni. Értelmeset, maradandót, értékeset. És örülök, mert így alkalmam nyílik a számtalan könyvet egyesével kézbe venni. 

Fantasztikus érzés látni, hogy lesz az összevisszaságból rend, rendszer, és hogy hogy lesz egy átlagos teremből temérdek könyv "lakóhelye". Ennél már csak az felemelőbb érzés, hogy részese lehetek ennek a folyamatnak. 

Tanár úr - aki nemcsak a könyvtár, de az IKSZT vezetője is - nagy munkában. Kell a hely a könyveknek.

"Lelke van itt minden könyvnek, minden kötetnek, amit látsz. Ott él bennük az írójuk lelke, és mindenkié, aki valaha is olvasta, élt, vagy álmodott velük." (Carlos Ruiz Zafón)

Október

Narancssárga, piros, barna

- poros utat betakarja

földre hulló falevél;

fák ruhája földig ér. 

Szürke az ég, eső készül, 

fákon a lomb egyre gyérül;

hullanak a levelek, 

merre a szél tekereg. 

Meztelen lesz fa és bokor, 

rókalyuknál tacskó kotor;

őszi színek, illatok: 

én az október vagyok.