Végtelen
küzdelem
- félelem
jön velem;
sosem hagy
egyedül
- szétfeszít
legbelül.
Pihennék
- nem lehet;
hihetnék
szépeket.
Az erőm
elhagyott
- hegytetőn
ballagok;
ugrás a
végtelen
- megnyugvás
énnekem.
Nem lehet
ugranom
- lelkemet
nyugtatom;
van itt még
feladat
- megtennék
dolgokat.
Menni kell
még tovább
- ha hiszel,
látsz csodát;
láthatsz még
szépeket
- zöld fákat,
kék eget.
Lehet még
szép napod.
Elhiszed?
Megkapod.
(2019. október 25.)
2019. október 25., péntek
2019. október 16., szerda
Őszi merengés a Bükk csúcsán
Ma kaptam az értesítést, hogy az Őszi merengés című versem bekerült az Irodalmi Rádió Őszi versfolyam videójába.
Nagyon kellemes látványú és hangzású, már-már nyugtató hatású a videófelvétel:
Többé már nem...
Síri csend
idelent
- a
földi lét
oly nehéz;
a
múlt kísért
szerteszét,
szüntelen.
Büntetem
Büntetem
önmagam,
hasztalan.
Messze jár
Messze jár
a
kék madár:
a
boldogság
köddé vált;
elrepült,
elkerült
- sohasem
keresem
többé már.
(2019. október 15.)
2019. október 13., vasárnap
Nincs visszaút
Múltam elől futok,
a jövőtől félek;
csak zűrzavart látok,
hogyha körbenézek.
Lehunyom a szemem,
nem akarom látni,
hogy szalad az idő
- nincs már mire várni.
hogy szalad az idő
- nincs már mire várni.
A napok csak múlnak,
egy a másik után,
mindegyik egyforma,
a nevük más csupán.
Elmúlik a tavasz,
véget ér a nyár is,
búcsút int a szép ősz
- itt van a tél, máris.
Elszállnak az évek;
mire feleszmélek,
arcom csupa ránc lett
- összegyűrt az élet.
Múltam után nyúlok,
de elillan, tova;
jövőm már halványul:
jő éltem alkonya.
(2019. október 12.)
de elillan, tova;
jövőm már halványul:
jő éltem alkonya.
(2019. október 12.)
2019. október 3., csütörtök
Beszélgetések - 2. rész
Én: - Nem tudom... most már igazán nem tudom, hogy létezik-e Isten.
Belső én: - Ha történnek csodák - márpedig történnek -, akkor Isten létezik.
Én: - Ha viszont létezik, akkor csak egy módon, csakis egy módon: nem a nemzetek és nem a vallások módján...
Belső én: - ...hanem a természetén és a szeretetén.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)